Hamarosan elérkezik március 8. mely nemcsak Fejős Éva író, vagy a megboldogult Romhányi „Rímhányó” József születésnapját jelöli, hanem a Nemzetközi Nőnapot is. Ezen napon tradicionálisan kedveskedünk a hölgyeknek. De ismerjük-e hogyan alakult ki a hölgyek köszöntésének szokása? Az interneten kutakodva, az alábbi információkat találjuk:
A nőnap eredetileg a mai virágos, kedveskedős megemlékezéssel szemben munkásmozgalmi eredetű, harcos, a nők egyenjogúságával és szabad munkavállalásával kapcsolatos demonstratív nap volt. Eredete 1857-re tehető, mikor New Yorkban negyvenezer textil- és konfekcióipari munkásnő lépett sztrájkba a béregyenlőségért és a munkaidő csökkentésért március 8.-án. Magyarország a nőnapi felhíváshoz először 1913-ban csatlakozott, amikor az Országos Nőszervező Bizottság röplapokat osztott. A következő évben, 1914-ben már országszerte rendezvényeket szerveztek. A Rákosi-korszakban a nőnap ünneplése kötelezővé vált, és az eredetileg különböző időpontokban rendezett nőnapot 1948-tól szovjet mintára március 8-án tartották meg.
A rendszerváltás után a nőnap Magyarországon is elvesztette eredeti munkásmozgalmi hangulatát, helyette a virágajándékozás dominál. Manapság már talán nem az emancipációért való küzdelem lehet az elsődleges célja a nőnapnak, hanem sokkal inkább a nők elleni erőszak, a nőket érő családon belüli erőszak, a munkahelyi szexuális zaklatás, a prostitúció és az egyéb, a nők ellen elkövetett erőszak minden formája elleni küzdelem határozza meg ennek a napnak a tematikáját.
Habár mindannyian tudjuk, hogy nem csak az év egy napján lehet kedveskedni a hölgyeknek, de ezen a napon se felejtsük el köszönteni őket.